Macskák gombolyaggal


Azt hiszem a jelenlévők közül mindenki ismerheti, vagy legalább is már hallhatott Franz von Kellner, vagyis ismertebb nevén Pincés Ferenc híressé vált alkotásáról, A macskák gombolyaggal, No. 178 -ról. Sajnálatos tény, hogy bár a festmény magyar tulajdont képvisel, az orosz kormány mind a mai napig elzárkózik annak visszaszolgáltatásától. a Cím-cím egyesület azonban nem adja fel a küzdelmet, és a továbbiakban is készséges mind erkölcsi mind pedig anyagi erőfeszítésre a jó ügy érdekében. A mai napon, a részt vállalók nem csak az archív sajtó és rádió anyagot kutatták fel, és gyűjtöttek össze, hanem a neves iskola tanítványai az eredeti mű parafrázisaival is próbálják életben tartani az irányzatot, emléket állítva a történteknek, a művész életútjának, és a jövőre 120. évét betöltő, jubiláló folyamatos társadalmi változásokat is generáló kortalan klasszis festménynek.

Nem szeretnék szokványos, unalmas és hosszú megnyitót prezentálni önöknek, az alkotások úgy hiszem helyettem is elbeszélik a művészek ötletgazdagságát, és tehetségét. A parafrázisok azonban egy történetet is elmesélnek nekünk, amelyre még mindenféleképpen szeretnék kitérni.

Kővári Attila és Juhász Ernő képein az az idilli világ jelenik meg, amikor a macskák még tarthattak embereket és így boldogan élhettek. Ezt nevezhetnénk az ókori idők aranykorának is. Ekkor még megvolt a kényelem, az édes semmittevés, és a mennyei manna, mely aláhullott a magasból májkrém konzervek képében manifesztálódva.

Orbázi Zoltán festménye az emberek e-világból való távozását mutatja be. A koponya, mint a halál jelképe, és a bosszúálló fekete macska szimbóluma is megjelenik az alkotáson. Az emberiség eltávozott a macskák pedig felemelkedhetnek…

Dóczy Alpár konstruktivista szemléletétől igen távol álló festményt láthatunk. Saját elbeszélése alapján tudhatjuk, a sötétben tapogatózott, hogy mi is lenne a leginkább megfelelőbb forma a parafrázis elkészítésénél. Talán ez a művészt oly mélyen érintő krízishatás is érezhető ezen az alkotáson, mely akár stílusváltásához is vezethet a kortárs művészeti piacon tevékenykedő galériatulajdonosok legnagyobb keserűségére…

A kétségbeesés és az ártatlanság szemvillanásai még láthatók ezen az apokalipszist ábrázoló atomvillanás utáni lesújtó hangulatot sugárzó festményen. A macskákat kiszolgáló emberek elvesztése felér a paradicsomból való kiűzetéssel…Nem csoda tehát, hogy az emiatt kialakult sokkhatás következtében, a túlélő pár számára még fontosabbá vált az antik világképet szimbolizáló pamutgombolyag.

Szarvák Antal Stencilképei és …………………………. alkotása mintegy ikonokként, és ereklyeként köszönnek vissza a kiállítótérben. Az ősöket, illetve a macskaisteneket sokáig tisztelték ugyan, de úgy tűnik a világ új urai semmit sem tanultak elődeik hibáiból, és szépen lassan felveszik az emberek régi rossz szokásait. Az indusztriális macskatársadalom már önmagát isteníti. Básztet immár örökre a múlt ködös homályába vész. Sziámi munkás macskák tízezrei dolgoznak a könnyűiparban, és a fogyasztói társadalom már nem csak milánói makarónit, bolognai spagettit, vagy lasagne a la Garfield-ot, hanem nápolyi gombolyit is vásárolhat a gyorséttermekben, melyre mondanom sem kell, a pláza cicák, és kondi kandúrok azonnal ráharapnak…

A macskák végül is elhagyják a földet, kíváncsiságuk megállíthatatlan…hajtja őket a felfedezés vágya a világ újabb és újabb pamutgombolyag lelőhelyei után. A világok és egek új urai meg nem erősített információink alapján a tejút megszerzésére, és birtokbavételére törnek. Mindeközben azonban a földön Katland, Pusszia, Cicánia, Katzenfeld, és Kiszisztán fejlett területein lusta macskák ezrei kerülnek kórházba bélcsavarodás miatt. az alomadó már szinte elviselhetetlen terheket ró a polgári rétegekre, És mindezek mellett a pamutszennyezés is eddig sohasem látott méreteket ölt.

 

Francz von Kellner iskola

Egy stilus hatása a fejlett társadalomra, avagy a hires Macskák gombolyaggal cimű festmény társadalomformáló hatásmechanizmusáról…

A magyar származású Ausztriát is megjárt Pinczér Ferencz sikerei hosszú hányadtatás után a Jászárokszállási biennálén bontakoztak ki. Maga Ferencz József vásárolta meg hiressé vált Macskák gombolyaggal, No. 178. festményét Franz Ferdinánd szeretett trónörökösünk és jegyese Chotek Zsófia esküvőjére, aki nem mellesleg polgári felmenőkkel is rendelkezett.. Nem véletlenül akadt meg tehát őfenségének tekintete ezen az alkotáson,mivel jobb volt mint a befoglaló blondel kerete. Az alkotás a szarajevói sajnálatos események és az első világégés után a házaspár meghitt hálószobájából a Magyar Nemzet Múzeumának királyi gyűjteményébe került. A nagy érdeklődésre számot tartó mű kiállításának következtében vette kezdetét és valósulhatott meg a magyar polgárosodás keretein belül a Habsburg ház végleges trónfosztása. Bár cserébe 1920-ban az osztrákok Burgenlandot követelték. De a csere vitathatatlanul megérte…

Az 1930-as években vitéz Nagybányai Horthy Miklós ellentengernagy tiszteletére rendezett jubileumi kiállítás 8. napján a képet feltételezhetően a Kun Béla földalatti bolsevik művészeti mozgalom tagjai kicserélték egy építkezést ábrázoló képre, mely mind anyagában, mind pedig formavilágában silány mása volt csak az eredetinek. A korszakban a kép eltűnése kultúrbotrányt eredményezett. A vádaskodások kereszttüzében még a Teherfuvarozási cég vezérigazgatója is lemondott.

A, művész, iskolaalapító pótolhatatlan macskák gombolyaggal No.178. című örökbecsű műve csak az 1990-es évek elején bukkant fel újra a Nyizsnyikow utcai használtcikk piacon Zukowgrádban.

Natasa Sztyepanova művészettörténész elvtárskartárs asszony felismerte az elveszettnek hitt festményt, melyet azonnal potom pénzért meg is megvásárolt. Óriási önzetlenségről tett tanúbizonyságot, amikor is, felajánlotta azt a Szovjet népnek.

A művet, még ebben az évben a Tretyakov képtárban. ki is állították, több más konstruktiv szupermatista festő megragadó életképei mellett. Franz von Kellner Macskák gombolyaggal No. 178 festménye mellett olyan festőóriások törpültek el,és váltak semmivé a művészettörténet gombolyagos fonalán, mint Kandinszkij, Malevics, Liszinszkij és Ugatov.

A nagyhatású propaganda mozgósította a mezők és gyárak verejtékező munkásait., hogy a kevés szabadidejükben a Tretyakov képtár 6. emeletén elhelyezett Macskák gombolyaggal, No. 178. festményt csodálják meg.

A Szovjet vezetés ekkor még nem is sejthette hogy nemzetünk által hőn szeretett és hiányolt már-már kultikus kép milyen

Társadalmi változásokat fog generálni a Szovjetunión belül. Az 1991 március 15-én megnyílt kiállítás eredményeként már április 9-én kiváltak az első tagköztársaságok, így vehette kezdetét a szovjet-orosz polgárosodás magyar mintára. Az új vezetést örömmel töltötte el, hogy az utolsó 32 úttörőőrs Örsnévnek választotta a festmény címét és a Petersburgi popa is egy hetes bűnbánó böjtöt hirdetett a festmény megtekintése után

A híres alkotás magyar származása kétségbe vonhatatlan tény, bár az orosz kormány mind a mai napig elzárkózott a visszaszolgáltatástól, hiába ajánlottuk fel cserébe a már 60 éve ott őrzött Sárospataki könyvtár teljes állományát. A Magyar Nemzet Múzeumában az elmúlt 80 évben a felejthetetlen, és megismételhetetlen festmény hűlt helyének megvilágítása ez idáig mintegy 612. 024 aranykoronát és 13 fillért, továbbá 167 milliárd Bill pengőt, és mintegy 25. millió 648 ezer 22 forintot emésztett fel. –állítólag mind a mai napig vannak titkosított KGB akták arról, hogy milyen konspiráció által került a kép a Szovjet nép tulajdonába. A magyar kulturális minisztérium igényt formál a felbecsülhetetlen értékű műre, mely után meg nem erősített információk alapján a CIA is érdeklődik.

 

A nemzezti művészet identitásválságának traumáját dolgozva fel a napjainkban Conca Doroban megnyíló kiállítás súlyos mementónak állít emléket ez a tárlat. A mester tanítványai most az eredeti alkotás parafrázisaival próbálnak meg hatni napjaink kortárs művészetre affinis közönségére. –nem véletlen ez a törekvés mostan tájt, hiszen az eredeti mű üzenetét, a feltörekvő polgárosodó társadalom szimbólumát még saját korában is nehéz volt befogadni. Digitalizált korunkban nem csak az értő festőknek nehéz értelmezni, de a műértő nézőnek is, hogy milyen társadalom formáló hatással is bir Franz von Kellner Macskák gombolyaggal, No. 178. című festménye.

A már már önmagára találó részint szabad magyar nép újra elvesztette a nemzetbe, és életbe vetett gombolyagát. Tegnap virradóra botrány tört ki melynek viharát Franz von Kellner Macskák gombolyaggal, No. 178 című képének eltűnése keltette. A rendőrség forrónyomon megkezdte az ügy felgombolyítását. nyoma veszett

A gömbölyű világ kifordult a négy sarkából.

Ma hajnalra a Nemzeti Múzeumban őrzött Franz von Kellner festményt kicserélték egy építkezés látképére. A teremőrnek tűntek fel először a két kép közötti feltűnő eltérések. –feletteseinek jelentve kiderült a rablás valósnak bizonyult. A királyi nyomozóhatóság árulkodó nyomokat fedezett fel a helyszínen. Az elkövetett rablás kivitelezése első látásra amatőr rosszallók primitív munkájának tűnik, de ezzel szemben alaposabb vizsgálatok után kiderült professzionális hozzáértő műkincsrablók munkájáról közölhetjük ezt a sajnálatos hírt.

A végén csattan az ostor

Leváltották Schvartz Manót Múzeumigazgatót

A Magyar Nemzeti Múzeumban két héttel ezelőtt elkövetett botrányos műkincs rablás okán leváltották Schwartz Manót a Jászárokszállási település köztiszteletben álló múzeumigazgatóját. Miért pont őt? Ki ez a Schwartz Manó? Kérdezhetik joggal becses olvasóink. Schwartz Manó 1898 óta áll a község intézményének magas posztján. Regnálásának idején ismerte meg az ország, és lett közkinccsé a Macskák gombolyaggal, No. 178. festmény, mely megmagyarázhatatlan körülmények között kerülhetett csak már a korai időkben is Ferenc József császár, majd Ferenc Ferdinánd trónörökös birtokába, mely később csak nagy nemzetáldozatok árán kerülhetett vissza megtört csonka hazánkba. Mivel a művész életművét Schwartz Manó ápolja és kiállításait a világban ő szervezi, nem csoda hogy át tudta magát menteni a császári világból a királyi Magyarország kulturális vérkeringésébe. Azonban mindenkit utolér Mátyás igazsága. Valószínűsíthető, Schwartz titkol, valamit köze lehet kép eltűnéséhez, és tudhat a felbecsülhetetlen nemzeti kincs hollétéről.

Szelesztina von Habsburg a gyanú árnyékában

A Jubileumi megnyitó alkalmával folyó év szeptember idusán újfent látható Franz von Kellner Macskák gombolyaggal, No, 178. festménye. A művész a felvidék szobránckomorócon látta meg a napvilágot szökőév 1873. február hó 28. napján. Már igen fiatalon kidomborodott művészi vénája. Meghatározó volt életében a szülői háttér. Édesanyja ingázott a Munkácsi pamutgyárba, míg édesapja id. Pinczér Márton mellékállásban egerésző házimacskák szaporításával foglalatoskodott a nagypolgári perzsa macskák szaporításának mintájára, több kevesebb sikerrel. Ez az idilli miliő határozta meg Franz von Kellner, ismertebb nevén Pinczés Ferencz ifiúkorát. Gyermekkori emlékanyagából merítkezett akkor is amikor élete fő művét megalkotta az érett művész.. Sikereinek csúcspontján Budapest, Bécs és Prága után Krakkó, Milánó, Velence, majd Schleswig –Holstein, és Neuschweinstein és Dőnkerk városaiban is sorra alakultak meg a stílust követő festőiskolák. A világégés során a katonai front kórházakban Louis de Porcherieaux Tábori lelkész alkalmazta a gyógyulás felé vezető út legjobb eszközeként ezt a festészeti stílust, így nyerve még nagyobb teret a stílus hírnevének.

Nem engedünk a 48-ból

Tűrte Miklós tűrte amíg tűrhette

A gömbölyű világ kifordult a négy sarkából.

Fejek hullottak a kulturális minisztériumban…

Horthy Miklós álmatlan éjszakái

Plágium, az iskola meggyalázása.

Pellengéren a kulturális miniszter

Lemondott a Teherfuvarozási vállalat vezérigazgatója

Szőnyeg szélén a kulturális miniszter

Felvetődik a kérdés, hogy bevetni afgán

aki később egyik mecénása közbenjárásával Francz Joseph der Erste hőn szeretett kaiser und Königünktől nemesi rangra emeltetett